Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 23       Lapozás: 1-10 | 11-20 | 21-23

Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn)


1969. április 28-29.

A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.

A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).

2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.

3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.

A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.

4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.

5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.

8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.

9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.

1970. március 7.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya véleményezésre átküldte a Szövetségnek annak az átfogó adatgyűjtő felmérésnek a vázlatát, amely alapján egy nemzetiségi alapdokumentációt akartak elkészíteni.

1970. szeptember 26.

I. Német Nemzetiségi Néptáncfesztivál és Vetélkedő. A rendezvény Sopron Város Tanácsa, a Szövetség és a Soproni Kisipari Szövetkezeti Bizottság összefogásával jött létre. Deklarált célja az volt, hogy a jövőben kétévente megrendezendő fesztivál elősegítse a német nemzetiségi népszokások és kulturális hagyományok életben tartását és megőrzését.

1970. október 1.

Emlékünnepséget tartottak a Szövetség 15 évvel ezelőtti megalakulása alkalmából Budapesten. Wild Frigyes az ünnepségen átvette a Munka Érdemrend Aranyfokozatát, Hambuch Géza pedig a Szocialista Kultúráért kitüntetést.

1971. április 25.

Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.

Megye/     vissza

Helyi tanácstag

VB tag

VB elnök

Megyei tanácstag

Baranya          34

253

49

3

4

Bács-Kiskun   11

153

24

3

2

Békés                2

14

1

 

 

Fejér                 7

90

14

 

2

Győr-Sopron     3

9

2

 

 

Komárom        11

142

27

 

2

Nógrád             2

15

3

 

 

Pest                 12

170

30

6

 

Tolna              18

108

21

6

2

Vas                   4

14

1

 

 

Veszprém          4

34

5

 

 

Somogy            4

49

12

 

 

 

 

 

 

 

Összesen       115

1051

189

21 (sic!)

12

1972. február 12.

Az Országos Választmány ülése értékelte a Szövetség munkáját. A bizottságok közül a Kulturális Bizottság működését tartották igazán eredményesnek. Teljes siker volt a "Reicht brüderlich die Hand!" vetélkedő, melyen 11 megyéből, 90 településről több mint 3000 jelentkező vett részt. A lebonyolítás rendje: helyi versenyek, körzeti versenyek, megyei versenyek, tájegységi versenyek, össznemzeti gálaest.

1972. május 20.

A Művelődési Minisztérium és a Német Szövetség vendégeként Magyarországra érkezett a Karl-Max-Stadt-i Városi Színház 26 fős társulata. Hétszer adták elő Kleist "Der zerbrochene Krug" című drámáját Budapesten, Tatabányán, Pécsett és Hajóson.

1972. október 6.

Megalakult a Szövetség keretein belül az Irodalmi Szekció.

1972. november 15.

A Szövetség megállapodást kötött a Baranya-megyei Tanáccsal. A megállapodás értelmében a Tanács a nemzetiségi ügyekkel is foglalkozó üléseire a Szövetség is meghívót kapott. Támogatta, hogy a tanácsi választásokon a német nemzetiségű képviselők megfelelő számban szerezzenek képviselői helyeket. A németek által is lakott falvakban a községtáblák, utcanévtáblák németül is kifüggesztésre kerüljenek. Igyekszik a nemzetiségi oktatás anyagi feltételein javítani. A Szövetség a megállapodás megkötése előtt nem egyeztetett hivatalos formában a Művelődési Minisztériummal, ezért felhívták a főtitkár figyelmét, hogy hasonló esetben a jövőben tegyen eleget bejelentési és előzetes egyeztetési kötelezettségének.

1972. november 17.

Megalakult a Néprajzi-Honismereti Szekció. (Az évtized második felétől évente szerveztek néprajzi-honismereti táborokat amatőr néprajzi gyűjtők és kutatók számára, többnyire egyhetes időtartammal.)

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>